Tavasz....

Az az évszak, amit idén nem látunk. Ez hihetetlen. Annyira utálom már a telet, azt el se lehet mondani, és az, hogy április elején is még több centis hótakaró fedje a tájat...nos az már több mint szemtelenség... Az egyetlenek akik élvezik, azok a farkasok, hiszen még nem kezdték el a téli bundájukat váltani, ezért ők köszönik jól vannak. De történnek ám a dolgok több falkában is. A kutyáknál Hakima lehetetlenné teszi Maisha számára az életet, már többször is rávette a többieket egy jó kis lincselésre. Maisha szegény meg küzd az elemekkel, de ahogy mi, akik naponta látjuk őket, megítéljük, már nem sokáig. Szóval ott is elkerülhetetlennek néz ki egy falkabontás, de persze ki tudja mit hoz a jövő. Az viszont érdekes, hogy míg menhelyeken vagy akár tenyészetekben sokszor akár 10-20 kutya is együtt él, egy falkában, nálunk ez 4-5 kutya esetében is problémássá válik. Szerintem ez azért van, mert mi nem szólunk bele a kutyáink falkaéletébe (a farkasainkéba se, de az mondhatni normális is így). Mert elképzelni sem tudom, hogy ne lenne egy ember aki a verekedő kutyák közé bemegy, rendet tesz és ezzel megtiltja a további harcokat. Nos nálunk nem ez a helyzet. És a kutyák jól láthatóan nem igazán tudnak ezzel mit kezdeni. Főleg mivel egy kifutóban élnek, tehát elmenni se tudnak, ha úgy érzik nem ebben a falkában lenne a helyük. Furcsa ez, de másrészről nagyon érdekes. A farkasok mindennapjai is meglehetősen összekuszálódtak falkailag azért. Shima még mindig Tala uralmát nyögi, bár ha végre behódolna, sok problémája is megszűnne, de valahogy nem akaródzik neki. A behódoló testtartás megvan, csak hát a behódoló tekintet hiányzik még. Reméljük az is megjelenik hamarosan. Wamblee is kezd a Nanuk-falkából kilógni, valószínű a rossz háta miatt, de mindenesetre nagyon sok időt tölt a többiektől távol, ritkán vesz részt a falka-történésekben. Geroékat elkezdtük Yukonnal és Unával összeszoktatni, meglátjuk hogy alakul, egyelőre nem túl rózsás a helyzet. Minderre azért lenne szükség, hogy a fiúknál is legyen egy vagy két szuka, valamint, hogy Tati és Kay végre felköltözhessenek a karantén-kifutóból, ahol egészen elszoknak a nyüzsgéstől. De persze mint mindig, ezúttal is remélhetőleg az állatok is úgy gondolják mindezt ahogy mi, és happy end lesz az integrációk vége.