Tegnap kissé későn sikerült elindulnom otthonról, semmi különös oka nem volt, csak elszórakoztam az időt. Ennek következményeként hajnali fél 3ra értem ide. Persze fél 9kor már hívtak telefonon, hogy valamit kérdezzenek a kifutóval kapcsolatban. Persze erősen próbáltam nem álmosnak hallatszani és bőszen tagadni, hogy még vízszintes állapotban vagyok a matracomon.... Na mindegy, szóval megérkezés, farkasköszöntés. Illetve én annyit mondtam sziasztok és a farkasok nagyon elkezdtek örülni. A kutyáknak. Nekem csak kb. fél óra múlva, amikor már az összes kutya jól fejbevágta őket párszor...hiába mazochisták ezek egy kicsit szerintem. De akkor jöttek és bújtak hozzám, és osztották a puszikat, szóval úgy tűnt tényleg boldogok, hogy látnak. Azt azért hozzá kell tennem, hogy rajtam kívül mindenki úgy érkezik meg a kifutóba, hogy ütyü-pütyü, de jó hogy itt vagytok stb. stb. Én meg tényleg nem török ki ovációban, mert nem akarom felhergelni az állatokat. Ezt megtanultam Zoliéktól, hogy nem érdemes, mert csak én vagy az omega fogja megszívni. Én, mert a fejem tetején fognak ugrálni (amit a többiekkel meg is tesznek, akik meg csodálkoznak, hogy most miért ugrálnak fel, amikor pedig nem szabad nekik...), az omega meg azért, mert a felgyülemlő feszültség aztán egy verjük meg jól az omega-farkast akcióban fog lecsengeni. Persze most még nem, majd két hónap múlva.
Ma néztem, hogy már Shima is nagyobb mint Kendra. Ez azonban Kendrát nem zavarja meg abban, hogy igazi zsarnokot játszon és terrorizálja a farkasokat. Nem túl jó stratégia, kíváncsi vagyok mikor és mekkora sebbel fog távozni, amikor majd nekimennek. Mert csak a szája nagy, olyan látszathősféle.
Na szóval egész nap küzdöttem az álmossággal és emiatt aztán azzal is, hogy fáztam. Ennek egyenes következményeként nem volt kedvem semmihez, de aztán csak rávettem magam, hogy képezzek farkast. Amit aztán gyorsan meg is bántam, mert egyik sem volt gyengéd a kezemhez. Taya húselvétele nyomán többször könnybe lábadt a szemem, amikor is a húst a kezemmel együtt gondolta bekapni. Valamit ki kell találni, mert ezt így nem lehet csinálni. Legalábbis én nem szeretném. A többieket meg tudom tanítani, hogy elkapják a húst ha dobom, de ő sajnos nem látja. Na majd kitalálunk valami okos megoldást...hogy tavaszra megmaradjon mind a két kezem 5-5 ujjal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése