persze nem hosszan. Ma pl csak egy napra. Holnaptól megint esik/havazik. Meg persze szerdán is, már előre félek.
Ma vigyáznom kellett Bolita utolsó, még el nem vitt kölykére. Rosie bezárta Bolit a szobába a kölyökkel. Aminek eredményeként amikor megérkeztem egy üvöltő, morgó, vicsorgó Bolita fogadott, aki amikor résnyire nyitottam az ajtót, megpróbált kijutni felhúzott ínnyel. Hm. Még szerencse, hogy valamennyit foglalkoztam már kutyákkal. Elgondolkodtam azon a variáción is, hogy kirángatom a szobából és rommá verem, de aztán csak győzött a józan ész, és megetettem :) ami szintén bejött, semmi gondom nem is volt vele azután. De a kölyök nem volt túl aktív és simán egyedül lehetett volna hagyni, annak csak az volt a fontos, hogy az anyja ott legyen, a többi egyáltalán nem érdekelte. Újra megbizonyosodtam róla, hogy az eurázsiai nem nekem való fajta. Viszont próbálgattam az új kamerát az alvó kutyákon, szerintem amúgy ez a fajta Anyunak való lenne, tényleg. Amúgy is szereti a csaukat, ez meg abból lett.
Aztán a kifutóban elköszöntem Steffitől (szegény, nehezére esett elmenni), aztán átmentem a napra és fotóztam farkast. Néha a földön fetrengve, aminek Aragorn rendkívül örült, és a hátamra állva megpróbálta lerángatni a kabátomat rólam. Shima meg a cipőmet rágicsálta, meg is feleződött az egyik cipőfűzőm. Egy idő után Oszi segítségét kellett kérnem, hogy Aragorn meghagyja a kabátomat és engem se a kapucnimnál fogva rángasson fel-alá. Ilyenkor Oszi odajön és mintha értené miről van szó, arrébbmorogja a renitenskedő elemet. Máskor meg ha csak simogatok egy farkast, akkor is odajön, de nem morog csak az ölembe ül, hogy inkább őt simogassam.
Kaspar-rejtély egy újabb fejezetéhez érkezett ma. Ez tényleg parázik tőlem. Csak tudnám miért. Bár gyanús, mert ma is képzés volt. Persze be akart jönni de aztán inkább elkezdett félni. Erre kitessékeltem és behívtam a többieket. Második nekifutásra már képes volt bejönni és képes volt nem páni félelemmel szemlélni engemet. Utána meg többször oda is jött. Tegnap pont ugyanezt adta elő touch-screen címén. Én kiküldtem, másodikra érdekes módon ott se félt annyira, sőt még dolgozni is hajlandó volt. Bár kicsit megzavarja az új feladata, annyira vicces. MIntha nem fast-mappingelt volna egy percet sem. MIntha nem tanulta volna emg, hogy ha a rosszat nyomja akkor az ismétlésnél a másikat kéne választani. Folyamatosan a rosszat nyomkodja, eszébe se jut a jót választani. Viszont amióta új feladata van, nem hisztizik, nem rombol, nem idétlenkedik. Ugyan járkál fel-alá de ez inkább frusztráció mint hiszti. És mindig magától visszajön és nem érti. Nem érti hogyan lehet rossz. Vicces. És rugdossa a gépet. Finoman, de haragszik rá. Nem úgy Aragorn. Ő nagyon haragszik ha rosszat választ. És teljes erővel rugdalja a számítógépet.
Szegény Taya. Ugyebár két újabb rohamon van túl. És teljesen kivan. Már attól bepánikol ha én odamegyek hozzá és megsimogatom. Pedig szólok előtte, hogy én vagyok, de ettől még mijed. Mit megijed, bepánikol. És a doki meg akarja emelni a gyógyszeradagját. Hát mit mondjak, én nem szeretném. Már így se tud orientálódni, meg van ijedve és ma a kezemre is ráharapott, mert azt hitte kaja. Nem tud úgy odafigyelni mint a gyógyszer előtt. MOndjuk én se tudnék, ha folyamatosan be lennék nyugtatózva... és elfelejtette mi hol van a kifutóban, ezért aztán mindennek nekimegy. Szegényke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése