2009. november 18., szerda

Néha süt a nap, bár sokat nem látok belőle


Mint pl. ma. Süt a nap hétágra, de sajnos nem érek rá élvezni. Gyakorlatilag reggel 9től este 7ig (igaz akkor már sötét van) a kifutóban vagyok. Bár ma jó nap volt, volt időm ebédelni (micsoda luxus). Hogy hogyan is néznek ki az ilyen napok? Kezdődik az úgynevezett "cashing" teszttel, aholis a felnőtt és nagy farkasoknak kell megtalálni 4vagy6vagy8 elrejtett döglött kiscsibét. Persze annyi segítséget kapnak, hogy végignézhetik ahogy Sebastian megmutatja nekik hova rejti. Nem mintha ez bármin is változtatna, megtalálják ugyan az összes csibét de kb ugyanannyi idő alatt mintha senki nem mutatna semmit :) Persze részletes elemzés és következtetések majd egy év múlva várhatóak. kb. És ha már amúgy el vannak a nagyok szeparálva, beugrom mindegyikhez egy kis ismétlés-tanítás-kapcsolatépítés ilyesmire. Kaspar cuki volt, ha végre hempizett nekem. Ja mert persze megint a félek tőled fázisban van. Majd ha már nem lesz dugig tesztoszteronnal, újra barátok leszünk. Nos ezek után tanítgatom a kicsiket klikerrel, hogy hogyan kéne egy fapolcot orral visszacsúsztatni nekem. Egy úgy nevezett "exchange" kísérlethez kell majd, azt akarjuk megnézni, többek között, hogy mennyit képesek türelemmel várni egy falat hús reményében, ha száraztápot kínálunk fel nekik...visszatolják-e a tápot, hogy megkapják a húst, vagy sem. Érdekes, mi? Aztán biztosítok a diákoknak egy kis farkassimit (kinek mi a motiváció ugye), tehát áthozom a 6 kicsit a tesztkifutóba és bemegyünk a diákokkal. Ez persze nem egy rossz része a napnak, lévén azért ilyenkor kölcsönösen biztosítjuk egymást a farkasokkal, hogy mennyire szeretjük a másikat. Azután áthívtam a nagyokat is, és kitakarítottuk a kifutót a mostanra már frissen motivált diákokkal :) Utána gondoltam kerítésen keresztül köszönök a nagyoknak is, Kaspar lelkesen jött is köszönni ( a többiek is, csak ők ugye rendben vannak velem), majd a szemembe meredt és lemorgott. Szuper. De azért annyira komolyan nem gondolta :). Nos ezek után újra a kicsik voltak soron, kihívtam őket a rutingyakorlatok gyakorlására, élvezték :). Alighogy készen lettünk, megérkeztek Zsófiék, vendégekkel. Szóval a szokásos program, irány a falka, Aragorn csak kicsit volt szemét a vendégekkel, és Yukon is moderálta magát. Nos ezek után elvittem a vendégeket két körben sétálni, Aragorn, Apacs és Shima jött. Tatonga őrülten elkezdett félni, úgyhogy ő nem sétált ma.... Mikor a sötétben visszatértünk a második körből, jött Kendra meg az én munkám, kutya mutat teszt Apacsnak és Cherokeenak. Majd ezek után még egy kis beszélgetés a vendégekkel és máris hopp este 8 van. Szerencsére csináltak a diákok finom vacsit :)Említettem már, hogy az itteni kutyaképzésről milyen véleménnyel vagyok? Ma is itt volt egy lányka, egy kis barna keverékkel. Basszus az a kutya simán le akarta morogni Kendrát meg megugatni a diákokat. Erre a csaj? Mi mást csinált volna, mint jutalomfalattal tömte, meg trükköket csináltatott vele kajáért. A kutya mit tanult mindebből? Cirkuszolok, akkor tuti jó lesz, mert figyelnek rám... ááááááááááááááááááááááááááááááá azt hittem falhoz vágom azt a kis dögöt, vagy legalábbis engedem Kendrának hogy azt tegye amit én is szeretnék a kutyával meg a gazdájával... de persze türtőztettem magam... Ja és ma a sétán, Kendra újra bebizonyította, hogy mennyire de mennyire alkalmas erre a munkára. Megyünk ki, Aragorn, Apacs, meg ő. Meg pár ember még de ez mindegy. Egyszer csak mögöttünk megjelenik egy kutya. A gazda persze teljesen esélytelen, hogy behívja. Mit mondjak, a kutyának Aragornnal szemben egyesélyes a behívása, utána garantáltan nem tud többet visszamenni a gazdihoz...meg sehova se...naszóval Kendra visszarohant (tőlem kb 100 mre) és minden további nélkül visszazavarta a kutyát a gazdájához. Pedig máskor így ekkora lendülettel nem megy neki más kutyáknak. Hiába, büszke voltam ám rá :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése