kiskutyák minden mennyiségben

Vannak hátrányai a menhelyes kutyáknak. Az ember szentimentálisan azt gondolja, hogy megment egy elveszett lelket, akin már senki nem segítene. Ez valahol így is van, csakhát van akin már nem lehet segíteni. Barney és Ralla, a testvérpár már nincs a kis falkánkban. Hiába féreghajtottuk őket másnap, ahogy megérkeztek, 3 hetesen ez már késő volt nekik. Előbb Ralla ment el, aztán meg Barney. Arról nem is beszélve ugye, hogy a kiskutyák tele voltak bolhával meg féreggel, el lehet képzelni, hogy én milyen sebeséggel fogom benyelni a féreghajtót amint biztos vagyok benne, hogy bennük már nincs több. Bolhairtó emberekre sajnos nincs (vagy van?), mindegy is és fürdök helyette meg mosom a ruháimat. Amikor éppen nem a kiskutyák lepedőit mosom 90 fokon. Anyu már kezdi megelégelni, hogy bármikor szeretne mosni a saját mosógépén, éppen szaros kiskutyarongyok mosódnak benne. Meg tudom érteni, mit mondjak. Na de tehát az élet 8/9 2-4 hetes kiskutyával: a fertőzésveszély miatt persze nem raktuk őket össze, szóval 4 él a szobában, 4 él a konyhában. Ettől aztán idegbeteg anyukaként rohangáltam 10 napon át (minthogy boldog karácsonyt kívántam a farkasoknak némi őzhusival 24.én és robogtam haza a kutyákhoz) a konyha és a szoba között, az alvás intézményét persze elfelejtettem. Komoly alváselvonási tüneteim jelentkeztek egy idő után, úgymint: szarkazmus, türelmetlenség, hányinger, fokozott étvágy majd csökkent étvágy, viccesen-beszólok-mindenkinek-aki-szól-hozzám, durván-beszólok-mindenkinek-aki-szól-hozzám és még sorolhatnám. Vagyishát sorolhatná az a kb 5 ember akivel meg tudtam oldani hogy találkozzam ezen időszakban. Család beleszámít. Szegények jól viselték :) Én nem tudom ezt hogy képes valaki 2 éven át csinálni, ha a gyereke nem alussza át az éjszakát. Szóval minden elismerésem a kismamáké (mert ugye én is virrasztok meg etetek elég sokat, konkrétan 4-6-8 hónapot/év, de azért mégse 365 napot). Szóval a kis vakarcsok vegetatív funkcióinak ellátása mellett nem nagyon volt energiám meg időm másra, pedig hát kéne velük játszani meg foglalkozni, csillogó szemmel büszkén nézni őket, fényképeket csinálni meg ilyenek. Tündérke bezzeg tiszta happy, mindig van valaki a lakásomban. Persze a karácsonyi ünnepeket megtetézendő nem maradhatott ki a közlekedési baleset sem. Meg is lepett volna, ha eltelik 6 egész hónap anélkül, hogy megtörjem a kocsit. És megint semmi bajom nem lett. A kocsinak bezzeg. És ez volt az utóbbi idők első olyan balesete amit megelőzhettem volna. Merthogy ha követési távolságot tartok (amit tartottam, de láthatóan nem eleget). Hiába mondtam én, hogy elismerek mindent, töltsük ki a betétlapot, a többiek rendőrt hívtak. Aki meg azzal a karácsonyi jó hírrel örvendeztetett meg, hogy akkor mivel kijöttek most már fel is jelentenek szabálysértésért extra. Kezdek rájönni: soha ne hívj rendőrt. Vagy ha megteszed, legalább mondd azt, hogy agyrázódásod van. Vagy spricceljen belőled a vér. A 2009-s év utolsó tanulságai. Kezdem azt hinni, hogy munkamán vagyok. Remélem nem, de azért intő jelnek könyvelném el, hogy dec 10.e óta nem volt szabadnapom (mert vagy kiskutyázom vagy farkasozom), és immáron január 6.-a van. Amikor meg van szabadnapom akkor meg kiképzést tartok. Ez van ha az ember munkája a hobbija. Egyrészről jó, másrészről azért vannak benne veszélyek. Aztán ott volt a szilveszter. Ági előre szólt, hogy buli lesz náluk, lesznek vagy 30n, szomszédja még nincs (jövőre már lesz), szóval menjek tavaly is tök jó volt. Vajon el tudtam menni? Ádehogy. Otthon buliztam 8 kiskutyával. Meg Erával aki átjött :)) úgyhogy annyira nem volt rossz. De jövőre elmegyek bulizni, tuti. Meg a saját 3 kutyánkkal, akiből kettő rettegett (Oszi konkrétan rosszabb volt mint Borka valami hihetetlen módon). Kendra meg nem értette ezek mit paráznak. Kiment a kertbe, megállapította, hogy még mindig nem érti, kiment, visszajött és aztán elkönyvelte magában, hogy ezek hülyék. Borka meg Oszkár meg egymást erősítve rettegtek. Rájöttem, hogy lehet, hogy Oszi minden szilveszterkor fél, csak én nem tudok róla, mert elmegyek este bulizni, bezárom őket a lakásba és 6ra hazaérek. Hát igen, egy újabb új élmény. Aztán szép lassan megérkeztek az osztrák nevelőnők a kiskutyák mellé, szóval 1 db szabadnapom csak akadt. Amit alvással töltöttem :)