2010. február 23., kedd

managerélet


Hát igen. Mindig mindenki azt mondja, hogy milyen rossz/jó lehet a managereknek. Jó mert sok pénzt keresnek, rossz mert nincs idejük elkölteni, mert folyton dolgoznak. Na jó, ez most így le van egyszerűsítve, de kit érdekel. Hát én biztos nem tudnék beülni egy irodába, bár a mienkben néha ülnék szívesen többet. Ma csak a farkas-okítással eltöltöttünk 8 egész órát. És még csak különösebb hiszti sem volt a ki-be hívásnál, nem szemétkedett igazán senki, szóval izé. Viszont rájöttünk két dologra: a farkasok válogatósak. Főleg a mieink. Pl nem szeretik csak a már összeaszott és kellően lucskos valamint gusztustalan naposcsibét (biztos a pihék csikizik a szájpadlásukat). Mert ma frissen kiolvasztott, olyan még akár meg is fogható példányt kaptak, és mindegyik csak nyammogott rajta. Dobálták ide-oda, megropogtatták majd kiköpték, amikor meg már kellően gusztustalan lett, kéjesen elfogyasztották. És mint tegnap említettem, nem szeretik a szamarat. Még mindig ott fetreng a kifutóban a fele kb. a tetemnek. És mivel itt a tavasz (hurráhurrá), ezért plussz fokok vannak, reméljük nem lesz 10 fok még addig amíg az onnan el nem tűnik. Különben a gyönyörű kastélyt és annak parkját be fogjuk teríteni heveny dögszaggal... A másik amire rájöttünk, hogy a legkedvesebb farkas, nos melyik is? Persze hogy az, amelyik frissen mártózott meg a dögben, az fog az öledbe ülni, nem beszélve arról, hogy arcon is csak az nyal teljes lelkesedéssel aki előtte valami nagyon gusztustalant evett...
brrr de fáradt vagyok...megyek is valami nagyon gagyi filmet nézni (és ahogy tanultam: rágóztatni a szememet meg az agyamat-rájuk fér-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése