managerélet

Hát igen. Mindig mindenki azt mondja, hogy milyen rossz/jó lehet a managereknek. Jó mert sok pénzt keresnek, rossz mert nincs idejük elkölteni, mert folyton dolgoznak. Na jó, ez most így le van egyszerűsítve, de kit érdekel. Hát én biztos nem tudnék beülni egy irodába, bár a mienkben néha ülnék szívesen többet. Ma csak a farkas-okítással eltöltöttünk 8 egész órát. És még csak különösebb hiszti sem volt a ki-be hívásnál, nem szemétkedett igazán senki, szóval izé. Viszont rájöttünk két dologra: a farkasok válogatósak. Főleg a mieink. Pl nem szeretik csak a már összeaszott és kellően lucskos valamint gusztustalan naposcsibét (biztos a pihék csikizik a szájpadlásukat). Mert ma frissen kiolvasztott, olyan még akár meg is fogható példányt kaptak, és mindegyik csak nyammogott rajta. Dobálták ide-oda, megropogtatták majd kiköpték, amikor meg már kellően gusztustalan lett, kéjesen elfogyasztották. És mint tegnap említettem, nem szeretik a szamarat. Még mindig ott fetreng a kifutóban a fele kb. a tetemnek. És mivel itt a tavasz (hurráhurrá), ezért plussz fokok vannak, reméljük nem lesz 10 fok még addig amíg az onnan el nem tűnik. Különben a gyönyörű kastélyt és annak parkját be fogjuk teríteni heveny dögszaggal... A másik amire rájöttünk, hogy a legkedvesebb farkas, nos melyik is? Persze hogy az, amelyik frissen mártózott meg a dögben, az fog az öledbe ülni, nem beszélve arról, hogy arcon is csak az nyal teljes lelkesedéssel aki előtte valami nagyon gusztustalant evett...
brrr de fáradt vagyok...megyek is valami nagyon gagyi filmet nézni (és ahogy tanultam: rágóztatni a szememet meg az agyamat-rájuk fér-)

utazni

Utazni jó dolog, úgyhogy ezen felbuzdulva átruccantunk Erikékhez Aachen mellé hétvégére. Nem kis út, főleg 4 kutyával nem az. Legalább Kendra kialudta magát a hétvégén, mivelhogy mást nem is tudott volna csinálni. Aztán ma reggel 4re megérkeztem ide, konstatáltam, hogy a kocsikulcsom nincs ott ahol kéne lennie, kétségbeestem, hogy akkor aludhatok a földön, majd felkeltettem szegény Ritát, összeszedtem a kocsikulcsot, hazamentem aludtam. Viszont. OLVAD A HÓ!!!!!! Kezdem megérteni a tavaszünnepeket, a fáradtság ellenére is egész nap vigyorogtam, hogy süt a nap és olvad a hó :)
Persze a mai program is falkalátogatás, tesztelés, döglött szamár kerülgetés. Tegnap ugyanis kaptak enni a kis drágák egy döglött szamarat. Egészet. Nagyot. A kétharmada még most is ott figyel a kifutóban. Ennek ellenére tudtunk dolgozni az állatokkal, kész csoda. Persze lassan, komótosan, de akkor is. Szerintem nem szeretik a szamarat. Meg a kecskét sem. Ilyen is van. Válogatós farkasok :)

egy igazán szar nap

Mindenkinek vannak rossz napjai. Persze. Hogy errefelé hogy néz ki egy ilyen? Nos hát azt tudjuk ugye, hogy a lakásomban nincs fűtés. Aztán pár hete eltűnt a víz is. Jelentem a víz megjelent újra. Két cm vastagon a fürdőszobában, merthogy víz van, de persze lefolyni azt nem tud. Isteni 3kor felmosni mindent... Szóval most megint nincs víz, merthogy elzártam, mert a wc megállíthatatlanul folyik. Még szerencse, hogy a víz eltűntével kivittem az elektromos fűtést onnan. :)
Ezek után a fantasztikus éjszakai program után az ember bevágódik reggel a kocsijába, hogy bemenjen dolgozni. És indulna el. Csak indulna, mert nem tudom hogyan, de sikerült a kocsinak a nem több mint 5 cm hóban (merthogy direkt olyan helyre álltam persze ahol nincs nagy hó, amúgy persze van vagy 1m mindenhol máshol) teljesen beragadnia. És most a hétvégi erőmutatványomat sem tudtam megismételni (amikor is egyedül kitoltam a beragadt kocsimat a hóból). Hiába minden, tologatás, kerék alá akármi begyürmölés, hintáztatás, nem, makacsul nem indul. Ok. Felhívom Ritát, aki azonnal mondja, hogy akkor nem a WSC-be megy, hanem hozzám és akkor ketten kitoljuk. Nem, nem toljuk ki. Úgyhogy elmentünk a környéken sétálni, találtunk is egy traktoros fickót (vidéki élet előnyei), aki aztán segített kitolni a kisautót. De mire idáig eljutottunk, már túl voltam a kocsi rugdosásán, sírógörcsön, valami a teljes leizzadáson. Nos így hát sikerült fél 9 helyett fél 10re beérnünk. Persze jött a doki a szokásos tréningre a farkasokhoz, túlbuzgó brazil lánykát meg már megint le kellett állítani, hogy most ha lehet csak a dokival dolgoznánk, nem igazán volt idegrendszerem idiótákra. Mire ott kész voltunk, persze 1 órányi csúszás volt a szigorú napirenddel, úgyhogy Marleen sem tudott megfigyelni. Nem gond, akkor a fizetett séta előtt kitakarítjuk a kifutókat. Ha még a nap nem lett volna eddig teljes, most megkapta a koronáját. Geronimo, Yukon és Tatonga voltak a kölyök kifutóban, gondoltuk hozzájuk bemegyünk. Persze Geronimo éppen Rita lapátjával a szájában rohangált fel-alá amikor én beérkeztem a mosdólátogatásból vissza a kifutóba. Mivel bementem a kifutóba, egy pillanatra letette a lapátot, és hogy biztos odajöjjön elkezdtem csipogni. Nem volt túl jó ötlet. Yukon és Tatonga persze teljes lelkesedéssel rohantak hozzám, amire Geronimo is rohamtempóra kapcsolt, persze lapát nélkül. A csipogásnak köszönhetően, Yukon és Geronimo is elkezdtek felugrálni rám, és mivel botor módon a sálamat nem dugtam el teljesen, elkezdték azt is cibálni. Erre már Tatonga nekiment Yukonnak (miközben én lelkesen küzdöttem le magamról a guminyuszivá avanzsált testvérpárt), amitől a két csajszi persze összepattant. Geronimot azonban frusztrálta a hirtelen jött konflikt, azt gondolta kitűnő megoldás lesz viráglelkének megnyugtatására ha elkezd pattogni fel rám. Egy ideig letoltam magamról, erre gondolta bekeményít és elkezdett morogni és a kezemet harapdálni. Szuper. A furcsa az, hogy félni nem féltem, dolgoztam vele utána kajával, hempiztettem is a kis dög persze mindent megcsinált és percekig feküdt kéjesen hanyatt, hogy simizzem a hasát. Persze dolgozni nem tudtunk, a sétások két órával később jöttek mint ki volt írva, Kaspar álló szőrrel ugatta Kendrát és Nanuk folyamatosan teszteli Kaspart, aki ma hanyatt fekve visított amikor Nanukkal “játszottak” (és behúzta a farkát maga alá). Lehet Nanuknak mégis sikerül még idén első helyre érni? És hideg van, dermesztő szél fúj és már megint 9 órát voltam kint. Ja és Uzi már megint az egyetemi klinikán van, annyira szarul van. Állítólag lehet holnapra meghal. Ezek után legyen valaki optimista, nem frusztrált, és türelmes.
Na ilyen errefelé egy szar nap, és még nincs vége…

tüzelés, betegség, politika

Bizony, a politika fontos dolog. Legalábbis farkaséknál (egyes embereknél is, de szerintem idegkímélés okán jobb neutrálisan szemlélni a humán oldalt). Amióta szegény Shima szembesült a rideg valósággal, miszerint Nanuk nem tart rá igényt a falkájában, és ezért össze-vissza rakunk mindenkit, megfigyelhető hogyan politizálnak a farkasok. Shima pl. igyekszik a fiúkkal (Aragorn, Kaspar) jó viszonyt kialakítani, és tőlük soha nem eltávolodni. Nem egy bölcs döntés, nem sokat segítenek neki...bár szerintem Aragorn segítene, ha Kaspar nem azzal lenne elfoglalva, hogy a föld alá döngölje. A legjobb politikus Apacska, aki egy viszonylag hátsó helyről a nagyokkal tartott szoros szövetsége által mostanra elérte, hogy Tatonga, Cherokee és Geronimo is behódol neki. Tatonga...nos ő nem gondolkodik sokat, persze le akarta verni Shimát, nos ahogy Nanuk eltűnt, Shima laposra veri (ez persze lehet azért is, mert Tatonga is betüzelt...), és már Cherokeet sem piszkálhatja annyit. Yukon bezzeg még Nanuk nélkül is el tudja bizonytalanítani Shimát. Aragorn szív szegény, bár szerintem őt még mindig nem hatja meg túlságosan ez a rangsor dolog. Nos hát akkor Geronimo. Ő szív a legtöbbet forrófejű és überaggresszív Nanuk miatt, de valahogy ő az egyetlen aki tudja kezelni őkelmét. Viszont Aragorn is rajta éli ki szadista hajlamait, és terrorizálja folyamatosan. Ennek eredménye az lett, hogy amikor Aragorn 3 nap távollét után visszatért és Kaspar a föld alá döngölte, Geronimo persze jól fenéken harapta... Na ennyit a falkapolitikáról. Ma tettem egy újabb felfedezést. Vagyis teoriát gyártottam. Szóval. Két szuka is tüzel, Shima éppen a fedezőképes periódusában van, és Kaspar nem csinál semmit. Nem védi meg, nem követi, nem udvarol. Persze, gondolná az ember, együtt nőttek fel, micsoda gátlások. De Tatongára sem reagál. Ellenben Apacskát rendszeresen megpróbálja, hm. megugrani. Mi következik ebből? Igen, igen ;) Kaspar meleg :))) Apacska rangja meg lehet ezért nőtt meg egy kicsit. hihihi. A diákoknak tetszik a teória. Csak Apacska szerepe nem, dehát ők Apacs-fan-klub-alapítók. Bezzeg Aragorn. Ő csapná a szelet a csajoknak, dehát szegény meg el van különítve.
Én meg megtudtam milyen egy aurás migrén. Hát érdekes élmény, meg kell hagyni. Átéled azt, hogy melyik agyterület milyen funkciót irányít. Először ugyanis nem láttam a jobb szememre, majd zsibbadt a jobb tenyerem és aztán jött a legjobb. Nem tudtam megszólalni németül. Ami itt kint, hát hogy mondjam...szóval kicsit problémás. Magyarul ugyan tudtam, de az viszonylag keveset segít...Aztán persze jött a fejfájás, meg a ledőlök 20 percet pihenni-ami két óra lett (ami után vissza is jött a némettudásom is teljes valójában, de ha mostantól nem jut eszembe egy szó, a diákok már gyanakodnak). A diákok persze azonnal elvittek kórházba, ahol aztán 3 óra alatt csináltak egy teljes vérképet, reflexvizsgálatokat és aztán hazaengedtek. Nem irigylem a migréneseket, nem egy élmény... nagyon nem....

zsilipelés jobbra balra

Kutyáknál, farkasoknál. A Shima-hiszti tovább folytatódik, bár most mintha javulna. Ugyanis a mai sétán megállapítottam, hogy Shima tüzel. És aztán mintha már Nanukot is dominálná (most éppen Nanukkal laknak ketten, hogy rendezzék ügyeiket, mert hátha akkor vissza tud menni mindkettő egy falkába és megoldódnak gondjaink). A kiskutyáknál is megy a zsilipelgetés, Doa nagyon beteg. Szerintem már nem is marad meg sokáig. Rohamai vannak, nem nyújt szép látványt. Lassan már mi is feladjuk, ő mintha már feladta volna.
Itt egyébként már javul a hideg (azt hiszem most otthon rosszabb a helyzet, meg kell jegyezni, mert ilyen nem gyakran van). De mivel mindenki kidőlt, mármint némi betegség okán, hát finoman szólva túl vagyunk terhelve, a diákok is, én is. Én már esténként nem is viszem el a gépet, úgyis csak eldőlök és alszom. Hanno nálam tölti a hetet (figyelem, új kutyanév :), meglepően jól viseli magát, de szerintem csak nem érzi elég biztonságban magát ahhoz, hogy fesztiválozzon, vagy megmutassa, hogy tud ő rossz kiskutya is lenni. Ma pl. a villánál (ahol a kiskuttyok vannak), nem engedtem be (mert jobb ha nem találkozik velük), ezért aztán kint hagytam a villa előtt. Jó fél óra múlva megyek ki, Hanno sehol. Éppen készültem sokkot kapni, amikor egyszer csak hallom, hogy fölöttem az erkélyen szaladgál. Az a kis hülye nem tudott lejönni, de persze felmenni felment. Szóval nem tudom ki ijedt meg jobban, hogy nem találja a másikat, én vagy ő.
Geronimo tegnap megint elkápráztatott minket, mennyire nem bírja a feszültséget. Legutóbb Friederike volt soron, ugyanis teszt közben pici Geronimo úgy döntött, hogy ő inkább a lépcsőt szedné szét a hús reményében, ne tartsa őt senki vissza. Jó 5 perces nyakörvön fetrengés/morgás/vicsorgás-részéről, csitítás/kitartás/nem megijedés a mi részünkről. De úgy tűnt feladta. Hát meglássuk, holnap ugyanez a szitu lesz újra, kíváncsi leszek.

küzdelmek kicsiben, nagyban, farkasnál kutyánál

Hát igen. A kiskutyák egészségügyi helyzete cseppet sem rózsás. A szopornyica miatt legyengült immunrendszerük mindenféle támadás ellen védtelen, ezért aztán egyik betegségből esnek a másikba. Imani pl agyvelőgyulladást prezentált, 41 fokos lázzal, rohamokkal, nehézlégzéssel. Nem beszélve a gomba-e.coli comboról ami Maishánál és Kilionál megjelent... Szóval nem egyszerű velük, de ha már ennyi energia és munka van bennük, akkor mindent megtesznek értük. És hát persze a férgek töménytelen mennyisége. Igazi speckó tisztitószerre lesz szükség a lakás fertőtlenítéséhez, és még el is kell gázosítani...mármint a lakást, nem a kiskutyákat :))

Itt pedig Shima helyzete kezd nehézzé válni, Nanuk folytatja az inváziót, persze Yukon-Tatonga lelkes segédletével. Szegény már csak ki akar jönni a kifutóból és ha lehet nem visszamenni. Ő már látja, amit a többiek nem akarnak látni, vagy falkát bontunk, vagy Shimát kivesszük, ez már nekem úgy tűnik részükről eldöntött tény, csak nekünk kell még belátni.

Mindegy, küzdünk kicsiben, nagyban és minden meg fog oldódni, másképp nem lehet.
És még az online-filmes oldal is eltűnt, úgy látszik lebuktak a másik meg nem olyan jó :(

és mi történik ha a vezér töketlenkedik?

Hát hogy embereknél mi történik, arról ugye mindenkinek vannak emlékei/ illetve el tudja képzelni. Nos hát farkaséknál sem sokkal jobb a helyzet. Kaspar nincs a helyzet magaslatán, vagy nem akar azon lenni. Szóval összefoglalva. Pénteken volt a szabadnapom (ez azért még nem egetrengető esemény, csak nekem az :)De a világháború kitörését a farkasok persze péntekre időzítették. Röviden, a kicsik rámentek Shimára, aki különböző sarkokba beszorítva próbálja magát védeni, illetve áttör a villanypásztoron és amögött keres menedéket. A kicsik meg utána, csípik ahol érik, Kaspar-Aragorn meg nem segít neki érdemben semmit. Az a hülye Kaspar azzal van elfoglalva, hogy Aragornt a földbe verje, nem azzal, hogy Shimának segítsen. Mint szombaton megállapítottam, a főkolompos persze Nanuk. Ha ő nincs ott, minden szép és rózsaszín meg nyugodt és lágy zene szól. De ha ő ott van. Nos akkor a legkisebb feszültségre (elhagytam a kifutót 5 percre hogy elmenjek a kislányhoz és a visszajöttöm 3 faroklengetést kiváltott az állatokból--- feszkó van)---Nanuk támad (ide már fejben be lehet illeszteni valami ütős rockszámot). A kicsik meg lelkesen csatlakoznak. Nem mintha Shima terrorizálta volna őket valaha is, de valószínű be fog tüzelni mindjárt és ettől megváltozott a szaga. (Még szerencse, hogy az emberi ciklushoz hozzászoktak kiskoruktól, mivel itt is szinte csak nők vagyunk, úgyhogy arra már nem is reagálnak. De ez csak teoria, mármint, hogy azért mennek rá, mert igazán ők tudnák ugye elmesélni, hogy miért mennek rá. Szóval az utóbbi pár nap sakkozással telt, kit hova és mennyi időre zárjunk külön játékkal. De maradt, hogy csak a Nanuk-Shima párost nem lehet egybe tenni. Amit persze most éppen megpróbálok, mármint éjszakára Nanukot beraktam a nagyokhoz, és a többi kicsi meg a kiskifutóban alszik ma...úgyhogy óránként megyünk át ellenőrizni valamint asszem ma ott alszom a padlásszobában tárolt bor mellett.
Szóval persze egész napos kifutóban ücsörgés (mindenkinek csak ajánlani tudom, isteni dolog mínusz 10ben egyhelyben lenni 8 órát), hogy lássuk ha történik valami. Ma azért kaptak egy kis képzést is, hátha az csökkenti a rossz gondolatok számát a kobakjukban. Valamennyit csökkentett rajta, de sajna nem tüntette el teljesen. Hiába a tanulás sem jelent mindenre megoldást :))
Aztán miután szétszedtem őket a Nanuk+3 nagy és az 5 kicsi külön felállásban, és etettem, megérkeztek a sétára az emberek.
Geronimo éppen fel-alá grasszált, hogy akkor ő most már menne vissza a helyére, no ki is rángattam sétálni. Egy élmény volt, Geronimo először pánikolt, aztán hisztizett, aztán pánikolt, aztán egy új játékot játszott, éspedig azt a címet adnám neki, hogy menjünk az ellenkező irányba. De azt kitartóan és határozottan követelte (persze csöpp 40 kg-ja ad ennek némi nyomatékot) 1 órán át. Brrrr.
Kíváncsi vagyok mi lesz a háború vége, nekem úgy tűnik ha Kaspar nem kap észbe amint Shima betüzel és nem védi meg, mint ahogy az egy alfához illik, kénytelenek leszünk falkát bontani. Azt hittem ez csak jövőre fog megtörténni, de persze egyikünk se számolt Nanukkal. Mindig is tudtuk, hogy agresszív a farkasokkal, de hogy ennyire hatékony is, azt nem gondoltuk volna.