Apache 2009-2013

Apacs egyike volt a legkülönlegesebb farkas-egyéniségeknek akivel valaha találkoztam. Persze mindegyikükről el tudnám ezt mondani, de Pacsi valahogy más volt. Ismerem mióta 10 napos korában kiszedték az odúból. Én hoztam őt és testvérét Baselből Ausztriába. Képesek voltak mindketten majd 48 órán át visszautasítani a cumit, már kezdtünk aggódni miattuk. Persze aztán megtört a jég és elkezdtek cumiból enni. De meglepetéseket eztán is tartogattak, pl. amikor hirtelen nem ettek, mert más próbálta volna etetni őket. Aztán megérkeztem én vagy Marianne és elkezdtek enni a cumiból újra. Nem volt mindegy egyáltalán kitől kapták a tejet. Később kiskorukban Apache és Chero is elég félősek voltak, szinte magának való volt mindkét kölyök, bár egymással szoros kapcsolatban álltak. Mindketten fúriaként védelmezték a kajájukat, mindig megszerezték a legnagyobb darabot (még akkor is, amikor ők voltak a legkisebbek) és egymással véd-és dacszövetséget kötve eszegettek békésen. Kiskorában Apache annyira nem volt szociális, hogy többször megnyerte a velem való alvás lehetőségét az én lakásomban. Nem állítom, hogy egy öröm volt, néha se neki se nekem nem. Történt ezen alkalmak egyikén, hogy megpróbáltam nyitva hagyni az ablakot éjszakára (nyár lévén logikusnak tűnt...). No de a kisfekete farkas persze mindenáron az ablakon át akart kijutni, gondoltam semmi gond, arrébb húzom a fotelt és akkor nem éri el az ablakot. Éjszaka arra keltem,hogy a kis 9 hetes apróság minden erejét latba vetve a fotelt ráncigálja az ablak alá, majd felmászik rá és megpróbál kijutni. Félálomban én még sosem volt ilyen gyors mint akkor :)Hogy Cheroval milyen szoros volt a kapcsolata az csak Cherokee halála után derült ki számunkra. Ugyanis elvesztette támaszát a falkájában Apacs és ettől megjelent az ő örökletes epilepsziája is. Szörnyű volt tehetetlenül nézni ahogy jönnek a rohamok és tűnik el Pacsi magabiztossága. Ki kellett vegyük Kasparéktól, hiszen ott életveszélyben és teljes pánikban volt. Később is összerándult amikor meghallotta a feketéket vonyítani, soha nem tette túl magát igazán azon az időszakon. Viszont pont akkoriban más változások miatt lehetővé vált Pacsi és Tatonga egy falkába történő integrálása, így megszületett az álompár. Tati a rohamok után segített Apacsnak felkelni, magához térni, soha egy rossz morgás nem volt köztük, igazán nagyon szerették egymást. Alig bírtak ki 5 percet egymás nélkül, és a viszontlátás mindig hatalmas örömöt váltott ki mindkettőjükből, egyszerűen jó volt nézni őket. Én azt gondolom, a farkasok is érezhetnek hálát. Nem sokkal azután, hogy Tatonga Apache-hoz költözött bementünk a pároshoz egy kis szociális látogatásra. Pacsi odajött hozzánk, bújt, simogatatta magát (amit hozzáteszem ritkán csinált emberekkel, van akivel gyakrabban, de van akivel szinte egyáltalán nem kereste a kapcsolatot), bújt hozzánk miközben Tati igazi sárkány-feleségként próbálta arrébbrendelni hites urát :) De muszáj volt neki is odajönni, csak utána volt Apache hajlandó kis feleségét követni. Apacs rohamai sajnos a limbikus rendszerből indultak, ami azt jelentette számunkra, hogy rohamközeli állapotban nem tudta magát megfelelően visszafogni, illetve csak azokkal szemben próbálta ezt meg, akiket egész kicsi kora óta ismert. Így egy idő után csak nagyon kevés ember tudott vele kontaktusban dolgozni és láthatóan nem tehetett arról amikor a jutalmat tartó kezet próbálta meg bekapni. Egy ilyen alkalommal velem szemben is megjelent ez a viselkedés, de láttam rajta, hogy el akar menni a helyzetből. Kinyitottam egy mellékszoba ajtaját, berohant, én rácsuktam és amikor 5 perc múlva kiengedtem, már újra a régi volt aki képes volt ülve megvárni a falat érkezését. Ami elképesztő, hogy szinte ő akart kimenni, hogy ne okozzon bennem kárt. Ugyanígy nem fogom elfelejteni amikor az egyik altatásos vizsgálat után majdnem elvesztettük, valami miatt nem kapott jól levegőt. A félig kába farkast az ölembe vettem és addig helyezkedtünk amíg rá nem jöttem, hogy ha a feneke magasabban van mint a feje akkor jobban kap levegőt. Így aztán ott üldögéltem a havon, Pacsi fenekével az ölemben és ráborulva tartottam a fejét, hogy kapjon levegőt. Csodálkoztam is, hogy mennyi ideig ébredezik, máskor azért ez hamarabb szokott menni (meg persze a kezem is fáradt, elvégre is Pacsi is volt vagy 40 kg). Szerintem élvezte ezt a gondoskodást, erre mi sem jobb bizonyíték, mint ahogy Tatongát beengedtük, hirtelen kipattant az ölemből, tudott járni és normálisan lélegezni is :) ha zavarta volna az ölemben fekvés akkor már hamarabb felkelt volna, de láthatóan tetszett neki az extra gondoskodás. Mindezek ellenére folyamatosan romlott az állapota, így aztán egy rosszullétet követően megszületett a döntés, hogy el kell engedjük. Számára szerintem megváltás volt már az elalvás, de Tatonga hetekig gyászolta. És mi, akik ismertük, szintén.

És a szappanopera folytatódik

Mint mindig, most is sokminden történt a legutóbbi bejegyzés óta. A kutyáknál annyira nem, ott megvan a 4 falkánk, szeparálni a tüzelések idejére kell, de a 4 falka stabilnak tűnik. Asali Borával éli mindennapjait, Nuru Laylával és Zurival él, Rafi, Maisha és Hakim valamint Binti laknak együtt, valamint a 4. falka tagjai Kilio, Meru, Bashira, és Nia. Az egyetlen változás talán, hogy Layla átvette Zuri helyét, így most ő a domináns nőstény abban a falkában. Valamint, hogy Layla nem szeret velem dolgozni, természetesen teljesen megvert kutya viselkedést mutat ha velem kell akármit csinálni...ez a karmám, pedig ugye a WSC kutyákat soha de soha nem bántjuk. A farkasoknál azonban zajlik az élet, természetesen ők kaptak új tagokat a falkákba, ami nem kis változásokat hozott. Először Kay esett ki a Geronimo falkából. Nem is értettük mi történt, aztán kiderült, hogy egy a beltenyésztés miatti fejlődési rendellenesség komoly hátfájást okoz neki, amin nem segített hogy Gero viccesen úgy próbált játszani vele, hogy a hátára ugrott... Nos Kay 28 kg, Gero pedig 48. El lehet képzelni mennyire megijedt a hirtelen fájdalomtól a kislány. Ezt tetézve a kisasszony eltörte az első lábát amit kétszer műteni is kellett, amivel aztán megpecsételődött, hogy el kellett hagynia a Geronimo falkát. Ideális új falkának tűnt Apacs és Tatonga, hiszen ők kb. Kay méretében vannak és nagyonis toleránsak. Ez így is történt, Kay félelmi villongásait nem vették komolyan, így Kay hamar be tudott illeszkedni közéjük. Sajnos azonban Apacs egyre betegebb lett, és valami újra megakadt a gyomrában. Mint utólag kiderült, egy ág... Harmadszorra már nem lehetett újra műteni, ezért és az egyre rosszabbodó epilepsziája miatt az elaltatás mellett kellett döntenünk. Azonban így Tati nem maradt egyedül, talán még jobban meg fog erősödni kapcsolata Kay-el. Közben kitört a tüzelési időszak is, a kicsik közül Una és Tala is elkezdtek tüzelni, ami ebben a korban még kicsit szokatlan farkasoknál. Tala, zseniális politikus lévén ki is használta az előnyeit annak, hogy hamarabb tüzelt mint Shima, és gyorsan a maga oldalára állította a fiúkat, majd átvette az alfa nőstény helyét. Eleinte úgy tűnt minden viszonylag békésen alakul, Shima persze nem nagyon akart megbékélni a dologgal, de Tala toleránsnak mutatkozott. Arra persze nagyon odafigyelt, hogy Shima ne mehessen se Kaspar se Aragorn közelébe, Chittohoz odaengedte. Mindez komolyabb verekedés nélkül zajlott, Tala pusztán a tekintetével hajtotta Shimát el a fiúktól. Azonban ma fordult a kocka és falka kitagadta Shimát. Mivel Shima nem fog tudni beilleszkedni máshova, valószínű Talát fogjuk elköltöztetni Geroékhoz, de azért előtte még adunk egy esélyt, hátha visszaáll a stabilitás az eredeti felállásban. Ezek a döntések soha nem könnyűek, és mi mindent megteszünk, hogy az állatok jól érezzék magukat a falkájukban. Reméljük Tala és Shima is megfér majd egymással, amint Shima elfogadja Tala vezető szerepét. Tudni kell, hogy Tala és Aragorn között szoros kapcsolat alakult ki, Tala pl. gyorsan megtanulta Aragorntól, hogy az állatorvostól rettegni kell (holott semmilyen negatív tapasztalat nem érte, de egyik napról a másikra elkezdett rettegni Mathildától, amit csak Aragorn tesz úgy, hogy ő azt láthatta), gyakran van vele együtt, keresi a kapcsolatot vele, szóval Tala még akár Aragorn belépője is lehetne Kaspar leváltásához. Bár Aragorn soha nem volt az a karrierista típus ő sokkal inkább a nyugalmas hétköznapokat szereti és nem hiszem, hogy vezetőként akarna stresszelni a mindennapokon :) Idén először Oszi is kicsit másként viselkedik. Eddig soha nem érdekelte semmilyen tüzelő szuka. Nos a tüzelő kutyák továbbra se hozzák lázba, a tüzelő farkasok...na az már más. Eddig Unát és Talát is magáévá akarta tenni, mit sem törődve a ténnyel, hogy ki van herélve (igaz neki erről senki nem szólt ugye), a cél érdekében még játszani is hajlandó volt a farkasokkal!! Oszi, aki amúgy nagyon ritkán játszik Kendrán kívül mással, mint egy bolond kergetőzött és birkózott először Unával aztán Talával.... mondtuk is neki, ő már kicsit idős hozzájuk, elvégre is ő 10 a lányok pedig 1 évesek... de nem úgy tűnt mintha ezen egy pillanatig is elgondolkozott volna, boldogan rohangált a csajokkal tovább. Talával fizetett sétán randizott, nem kis szórakozást nyújtva ezzel a vendégeknek...

Az élet nálunk nem mindig egyszerű

Se nekünk se az állatkáinknak. Farkasfronton a nagyok megkapták a kicsiket (kedvesek vagyunk, nem? amíg kicsik és aranyosak mi neveljük őket, amint kamaszok lesznek és kezdenek idegesítően viselkedni, nos akkor megkapják a nagyok őket, innentől szenvedjenek ők velük). Chitto és Tala Aragornékhoz költözött, Amarok és Kay Gerohoz és Kenaihoz, Wamblee és Una pedig Yukon és Nanuk vezénylete alatt él. Nem állítom, hogy a nagyoknak egyszerű a dolguk, de most legalább van szociális rendszer rendesen. Aragornék bizony hetekig undorkodtak és csak lassan fogadták be a kicsiket teljesen. A többiek oda meg vissza voltak a gyerekektől leginkább Yukon és Gero. De a kicsiknek is kezd kijönni a személyiségük árnyoldala, Chitto, Wamblee, Una és Amarok nem kevés borsot tör az orrunk alá. Kay és Tala nem, ők cukik. Kay hetekig panaszkodott az integráció után, hogy ő márpedig velünk óhajt lakni, nem falkában, mégis, hogy gondoltuk ezt. Ha kivittük, effektíve megállt és panaszkodott hosszú percekig és csak utána volt hajlandó elindulni....a szívem szakadt meg érte... Kutyafronton is történnek a dolgok ám. Merut Nia szétidegeli, de annyira, hogy szegény Meru már nem is nagyon akar mozogni. Nia a kis genyó ott ugrál a hátán (szó szerint) egész nap ha valami akció van. Mamlaszka meg tűri, mert ha rá akarna szólni akkor Kilio meg Nia mellé áll. Kis p., valóban az. Asali és Bora élnek együtt,lévén Asali és Nuru nem igazán akarták egymás társaságát mégse...Layla és Zuri elkezdtek harcolni, de nem amikor otthon vannak, csak a kifutón kívül ha véletlen vagy direkt összetalálkoznak. És persze elkezdtünk járni a Vetmedre a farikkal, mert egymás után döntenek úgy, hogy megáll a gyomruk és meghalnak mint Wapi. Nos ezt nem hagyjuk nekik, úgyhogy ilyenkor altatás és irány az egyetem egy kis gyomormosásra. Mindenki értetlenül áll a jelenség előtt, senkinek ötlete sincs ezt mi okozhatja. Legutóbb Nanuk volt a soros...nos egy katéterbehelyezési hiba miatt, nem igazán kapta meg az altatót rendesen, és hát hm...szóval felébredt. Persze volt pánik (farkasrészről), forgás, hiszti a boxban. Az intubáló tubust, a szájpecket és az infúziót kikapta magából,utólag kiderült nagy mázlink volt ezzel. Amikor megérkeztünk, pórázon bevezettük egy kifutóba megkapta az altatót most már izomba és elaludt újra. Khm... mindenki csak nézett, milyen jólnevelt volt Nanuk, valamit azért csak ér a befektetett munka. Mindenesetre azért jobb lenne nem éber farkast szállítani a Vetmedre. Ennek érdekében most ha minden igaz, meg fogunk tanulni intubálni és katétert behelyezni, juhé. Lassan már kész állatrovos leszek, legalábbis képzett asszisztens az biztos...

Származási hely: Brigiék2012osz

Nanuk az állatorvosi túra után másnap

Falkaélet kölyökmódra

Származási hely: szépek

A farkasok szociális kifinomultsága egyszerűen hihetetlen. Mindig elképeszt amikor megtapasztalom, vagy megfigyelhetem. Kutyáim a kölyökfalka tagjává váltak, belevonódtak az egymás közti játszmákba, illetve néhanapján azok áldozataivá váltak :) Az első folyamat akkor történt amikor a kicsik kb 4 hónaposak voltak. Amarok és Chitto komoly hatalmi harcba keveredtek egymással. Amarok folyamatosan és minden helyzetben Chittot piszkálta, támadta, morogta. És viszont persze. Nem volt olyan pillanat amikor ne egymást csépelték volna, simogatásért, ajtónál, kajáért, csak úgy, mert a másik elment az egyik mellett, szóval egyfolytában. Aztán egy szép napon Amarok átlépett egy határt. Hogy pontosan mit, nem tudom, de azt tudom, hogy lelkesen próbálta azért a többieket is terrorizálni amikor csak tudta. Ez nem volt egy bölcs taktika a részéről. Ugyanis a forduló napján mint említettem elvetette a sulykot Chittoval szemben, mire a többi kölyök mind Chitto pártjára állt és alaposan elverték együtt 5n Amarokot. Persze sérülés nem nagyon történt, max. lelki. Utána Amarok még pár napig erősen behódolt Chittonak és el volt felejtve az egész. Minden visszatért a régi kerékvágásba, a bűnös bocsánatot nyert és folyt az élet tovább. A másik ami mindig elképeszt, az, hogy hogyan szerzik meg a kívánt tárgyat a dominánsabb egyedektől. Először is kezdődik a kiszemelt megközelítésével. Persze szubmisszívan de kimondottan idegesítően. Erre a másik elkezd morogni, fenyegetőzni. Azon a határon nem mennek belül, hogy pofont is kapjanak, csak várnak. Szóval egy idő után lefekszenek "aludni". Aztán a következő lépés a szép lassan közelebb kúszás. Persze kiszemelt dominánsunk újra morog, fenyegetőzik, de egy idő után abbahagyja. Tehát közelebb lehet feküdni. Majd jön a végső fázis, idegesítő aktív behódolás, pár pofon ugyan kijár, de egy idő után a dominánst annyira idegesíti a másik, hogy feláll és egy lépést arrébbmegy. Ekkor jön a kívánt tárgy felkapása és a teljes erőből történő elrohanás. A meglopott és dühös másik persze erre üldözni kezdi a tolvajt. És itt jön a legzseniálisabb rész. Az üldözött behódol újra, a hátára fekszik, de mit tesz Isten pont a tárgyra. Ráfekszik. És behódol. Tehát bárhogy csépeli a dühödt tulaj a tolvajt, nem fér hozzá a kincshez, hiszen a másik rajta fekszik. Hát nem zseniális? A domináns egy idő után megunja és arrébbmegy. Ezt a taktikát nem egyszer volt alkalmam megfigyelni, egymás között és a kutyáimmal szemben is. A másik lehetőség, hogy két imposztor összefog, és amíg az egyiket a felháborodott tulaj elkergeti és a kincset otthagyja szabadon, a másik felkapja és elrohan vele. Idén ezt ritkábban láttam, anno Geronimo és Yukon voltak ennek a taktikának a nagymesterei.

Falkabemutató 8- a kölyökbanda

Hát ez a 6 kis ördögfióka az idei születésű kisfarkasok falkája. Kettesével fognak végleges falkájukba költözni, de most még együtt élnek. Kisebb-nagyobb súrlódások vannak, jobb az mindenkinek ha csak kettő megy egy falkába.
Amarok. Amarok Minnesotából érkezett, homokszínű, szerintem hatalmas legény lesz. Jelenleg egy tündérbogár, de hozzáteszem, ő az egyik leghisztisebb. Ha valami frusztrálja (pl. nem ő mehet ki az ajtón), akkor a feszültségét az első adandó alkalommal és az első adandó szembejövő élőlényen vezeti le, hisztis visítás kíséretében. Ezen még dolgozni kell, de Aragornnál is elmúlt, szóval nem izgulok. Emberekkel közvetlen, szeret ölben ülni illetve különböző nagyon undorító dolgokat az emberek ölébe pakolni (ez a szokás mondjuk mind a 6ra igaz...). Vele egyidős Chitto, a kékszemű. Neki valahogy kék maradt a szeme, bár amolyan színváltósan kék, van, hogy reggel kék, délben már egészen világossárga, este megint kék. Gyönyörű a mintázata, igazán jóképű legényke. Hatalmas lesz ő is, hiszen 4 hónaposan már 25 kg volt. Chitto a nyugodt alfa típus. Ő megfigyel mindent és mindenkit mielőtt egy helyzetbe beleengedné magát, tájékozódik. Nehogy valami váratlan történjen. Idegenekkel elvan, de nem olyan bizalmas mint Amarok pl. Pár hete közte és Amarok között kitört a hatalmi harc, mit ne mondjak, nagyon idegesítőek voltak, hogy mindenen, de tényleg mindenen egyfolytában harcoltak (leesett egy falevél azért, ha nem esett le, azért). Lényeg a lényeg, a többiek Chitto mellé álltak és alaposan elpáholták Amarokot, aki azóta úgy tűnik tudja, hol a helye. Chitto nem él vissza vele, ami azért nagyon rendes dolog tőle. Una, a kis ezüst lányka, Chitto testvére. Jelenleg úgy néz ki rossz nyelvek szerint mint egy szurikáta...nos...izé. Una is szeret inkább a távolból figyelni, néha jön, kedveskedik utána félrevonul. Sokat vonul félre a többiektől is, nem csak az embereket tünteti ki ezzel. Viselkedésre ő ijed meg a legtöbbször farkasosan, és könnyen elbizonytalanodik, és a neofóbia jeleit is mutatja. Tala, Amarok hugocskája. Gyönyörű maszkos arca van. Ő imád az általa ismert emberek ölében tanyázni, hozzájuk közel lenni. Idegenekkel nem mindig ennyire bizalmas, de ha jó napja van, akkor ők is kapnak egy 20 kg-s csomagot az ölükbe. Tala tudja, hogy mit akar, azt el is éri, és azt is egyértelműen jelzi, hogy mit nem akar. De nem hisztivel mint Amarok... A két Kanadából érkezett farkasunk Wamblee és Kay. Wamblee a fekete ördögfióka. Nem lesz egyszerű személyiség az már biztos. Imád védelmezni tárgyakat, de csak ha lehet másra morogni miattuk. Csak egy példa: Gale kihozott egy bögre teát magának. Wamblee beleállt az ölébe, majd elkezdte védeni a csészét Gale-től, akinek a kezében volt. Mindketten kiröhögtük, ezt azért most még nem lehet komolyan venni. Majd az 50 kg-ja ad neki nyomatékot, ez nem kétséges. Szóval ezen felül nagyon szereti tesztelni az idegeneket, hátulról mögéjük lopakodik és jól derékon csípi őket. Ha van reakció, máris nyert, onnantól tudja, hogy azzal az emberrel azt csinál amit akar, pl. védelmezhet tőle bármit ami eszébe jut (az illető saját cipőjét vagy akármi mást...). Az ő tesója Kay. Kay néha olyan fejet vág mintha kenguru lenne, de nem az. Az idegenek tesztelését ő is szívesen űzi, de inkább területvédelmi okokból. Imádja az embereket akiket ismer, igazi tündérmackó velünk. Ölbebaba, valakinek mindig az ölében ül. A későbbi költözési beosztás pedig: Chitto és Tala mennek Aragornékhoz a fekete falkába. Amarok és Kay Geronimo és Kenai falkáját fogják erősíteni. Wamblee és Una pedig Yukonékhoz kerülnek, ott úgy sincs még igazán problémás farkasunk, majd lesz Wamblee személyében.

Falkabemutató 7-farkasok

Származási hely: szépek

Származási hely: szépek

Noshát Nanukék.Nanuk, a kicsit látáshibás, de egyébként kemény alfa és Yukon. Wapi is ide tartozott, de ő június végén elhalálozott...
Nanuk kiskorában az egyik kedvencem volt, most is szeretem, persze. Kicsinek hihetetlen lelkes volt, meg akart felelni mindenáron. Már akkor is alfa volt, mivel számára az alfa szerep jelentőssége az erőforrások birtoklása. Tehát nagyonis elnéző addig amíg nem akar valamit. Embert, simogatásért, kaját, ajtót, hogy kijöhessen dolgozni, nos olyankor átvált dühös oroszlánba és csépeli a többieket rendesen. A legviccesebb, amikor előadja, hogy ő pl. nem mer átmenni az ajtón, mert akkor vissza kéne menni a kifutóba. Vagy a nyakörv-hiszti, hogy bizonyos embereknél nem veszi fel a nyakörvet, mert akkor az az ember a pórázon irányítani tudja. Khmmmm. Amikor az ember sietne, nem vicces, de egyébként meglehetősen szórakoztató. És Yukon, a csillagszemű királylány. Gero testvére, ugyanolyan okos és minden furfangban benne van. Esküszöm neki is van humorérzéke. Nagyon szeret minket, nyüszögve örül ha meglát. Még egy érdekessége, hogy amint meglát minket, felkap valamit és azzal a szájában rohangál a kerítés mellett fel-alá. Múltkor egy döglött rigót óhajtott mindenáron a számba tuszkolni, nagyon cuki volt. Igen, ő nagyon cuki tud lenni, igazi eminens, imád dolgozni, és nagyon okos. Csak a számítógépen nem, mert nem figyel. Viszont van neki is rossz tulajdonsága, mégpedig, hogy a kölyköket mindenáron megvédi azoktól akiket nem ismer. És mivel idén vannak kölykök, ezt sajnos tapasztalati úton tanultuk meg... De akiket ismer, azoknak mindent megenged.

Falkabemutató 6- farkasok

Származási hely: szépek

Származási hely: szépek

Egy újabb két tagból álló minifalka. Gero és Kenai. Geronimo, régen Nanukkal, Tatongával és Yukonnal élt együtt, de Nanukkal folytatott hatalmi villongásaik elmérgesedtek és ez oda vezetett, hogy Geronimo a frusztrációját Tatongán vezette le, Yukon lelkes támogatása mellett. Tatonga szegény kicsit kilukadt, így egyértelművé vált, hogy falkát kell bontanunk. Gero megkapta áldozatát Tatongát párnak, Nanuk és Yukon pedig szintén kettesben maradtak. Igen ám, de ekkortájt hullt ki Apacska is a fekete falkából. Gondoltunk egy merészet, és Tatit Apacs mellé, Gerot pedig Kenai mellé tettük. Kenai külön történet, hogy is mondjam, kissé asszociativ. Emberekkel egy tündér, kutyákkal is, de a farkasokat valahogy nem szereti. Pedig ő is az... de mintha erről nem tudna. Mindegy is, szóval minden eddigi integrációs kísérletünk csúnyán csődöt mondott, egyedül testvérével, Wapival volt úgy-ahogy jóban. De eddig nem tudtuk Gero mire képes. Hihetetlen érzékkel kezeli Kenai hisztijeit, nem dől be neki, sőt mondhatni kineveti. Ami használ is, Kenai elfogadta, és boldogan élnek együtt. Két fiúról van szó még mielőtt bárki romantikus szálat óhajtana szőni a történetbe, viszont most fognak majd kapni egy kislányt, Kay-t. Geronimo az egyik olyan farkasunk, akinek esküszöm van humorérzéke, rendszeresen viccelődik. Hátránya, hogy ha frusztrálttá válik agresszív lesz, és hát könnyen lesz feszült. Persze hihetetlen jóképű, igazi fotómodell, már csak azért is mert idegenekhez nem jön közel. Arra ott van Kenai, ő imádja az embereket, bújik, simogattatja magát. Nem annyira ijedős, viszont ha kicsit is megijed, jellegzetes, rettegő-vonyítást hallat, akkor is ha semmi oka sincs rá. Persze mindenei az emberek, ezért imád minden velünk kapcsolatos elfoglaltságot. Igazi kis tündérmackó. Nem mintha Gero nem az lenne, velem az, sőt néha még az ölembe is üldögél, mintha kis kölyök lenne...