kisfarkas

href="file:///C:%5CUsers%5CBea%5CAppData%5CLocal%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml">

Az út ide, hát… mit ne mondjak továbbra sem lettem a hosszas repülések nagy rajongója. Különösen zavart, hogy nem kaptunk enni a repülőn, ami miatt (mivel reggelizni persze nem tudtam), mire ideértünk már meglehetősen éhes voltam. Aztán taxi (haha mert az olcsóbb, mint bérelni egy autót…na nem Amerikában, de mindegy), amivel elmentünk bevásárolni aztán meg ide, ahol most vagyok éppen. És ahol hétfőig maradok. Vagy keddig. A nagyszerű szervezésnek köszönhetően ki tudja ugye. Szóval megérkeztünk ide, egyszerűen gyönyörű. Rocky Mountains, nemzeti park minden. A kisfarkasokat megnéztük, meg ki kellett találni, hogy elvisszük-e a kislányt, aki már idősebb, mint a többiek, vagy a másikból viszünk 3-t. Elvisszük, hasonlít Bodzára J nagyon hasonlít. Hajnalban aztán megérkezett a filmteam, majd kiakadva veszekedtek Helene-vel (velem nem, megy ki a halál hajnali 4kor köszönni) hogy miért nem volt nála a telefonja. Na ma aztán megérkezett az összes kicsi, úgyhogy megvan a 4 kisfarkasunk. Ezen a farmon mindenféle állat van, a tigristől elkezdve a farkasig, medve, vidra, rozsomák, szarvas róka és még sorolhatnám. Abból élnek, hogy lehet idejönni, sokat fizetni és gyönyörű háttér előtt fotózni az állatokat. Melyek amúgy nem láthatóak (mi sem láthatjuk őket), mert a helyi rendeletek miatt még kifutójuk sem lehet. Ugyanis mivel vannak szomszédok, ezért a szarvasokon és a lovakon kívül egy állat sem lehet a szabad ég alatt, még lelépnének a kifutójukból. Úgyhogy hatalmas barakkok vannak, ahol kennelekben élnek az állatok. De az épületekben nem voltunk bent. Így könnyű farkast tartani, kettesével vannak kennelekben, tehát nincs gondjuk a falkán belüli erőszakkal. Néha kiengedik őket, illetve a fotózásokkor elviszik őket egy bekerített 7 ha-s területre, ahol szabadon mozognak. Nem állítom, hogy ez az állattartás mennyországa, de láttam már rosszabbat is ugyebár. Meg persze filmeket csinálnak. Nos ezek után talán nem meglepő, hogy a bölcsijükben van kisfarkas, róka, vidra, kojot. És a nagymacskák majd május végén jönnek, lesz hópárduc, hiúz talán tigris is, nem tudom. Szóval lehet cumiztatni mindenfélét J. Nagyon rendesek velünk, tényleg mindenben segítenek, elvisznek bevásárolni, adnak tejport, meg egyáltalán mindent megtesznek, hogy semmire ne legyen gondunk. Még ebédelni is elvittek J. Persze azt utálják, hogy itt vannak a filmesek (lévén ugye ők ebből élnek és ezek nem fizettek semmit), én is utálnám, mivel ugye senki nem szólt nekik, hogy jönnek. Miért is szólt volna, meg lennék lepve, ha ez el lenne intézve, ha már annyi minden más nincs. Na de reggel beszéltünk velük, persze ők 17én haza akarnak menni, de nem hiszem, hogy addigra New Yorkba érnénk. Hát meglássuk.

Na akkor pár szó a kicsikről is. Kettőt már 10 napja cumiztatnak, velük nincs is semmi gond, isznak mint a vákuumszivattyú. Kettőt (mondjuk összesen 5-t, de ebből 2 a mienk) meg ma vettek el a mamájuktól. Őket majd holnap próbáljuk meg először megetetni, addigra már elég éhesek lesznek, hogy elfogadják a cumit. Az, ahogy a kölyköket nevelik, persze messze nem a mi elvárásainknak megfelelő. A kölykök dobozokban vannak, amíg etetik őket addig van kontakt, aztán sutty vissza a dobozba, aludj fiam. És este 8 és reggel 8 között nem is etetnek. Ez azoknál, akik nincsenek egyedül nem gáz, csak a kicsi lánynál, aki egyedül van. Na ,hát neki kell a kontakt, úgyhogy annyit van ölben amennyit csak lehet. Ha nagyobbak, akkor kennelekbe kerülnek, majd a végleges kennelekbe. Szóval nem a földi paradicsomba csöppentek, de el vannak látva, és dolgoznak velük (képzés), mert megtanítják őket többek között vezényszóra pózolni is persze. De a négynek, amit mi elviszünk jobb dolga lesz. Ja és megmutatták a felnőtteket. Hááát ezek hatalmasak lesznek. Szerintem vannak akkorák, mint egy kisborjú. Szóval vicces lesz dolgozni velük párzási időszakban. Hozzáteszem, ők itt 1972 óta vannak, és nem kissé veszélyes állatokkal dolgoznak. Baleset persze még nem volt. De. Nagyon komoly biztonsági előírásaik vannak, a fotósok nem érhetnek hozzá az állatokhoz, nem mehetnek a kennelek közelébe (igazán csak akkor látják az állatokat, ha kint vannak, előbb nem), nem lehet náluk kaja, nem lehet erős parfüm rajtuk, és amikor medvével vagy tigrissel dolgoznak, villanypásztor választja el őket az állatoktól. Ugye meg se kell említenem, hogy bármit csinálnak, az állatokkal minimum ketten vannak. Én meg egyedül voltam 4 farkassal. Szerintem most vált világossá magam számára, hogy mekkora rizikót vállaltam fel. Amikor fotózás van, minimum 3n vannak, tigrissel, medvével 4n.

Ja és persze mennek a filmesek forgatni a Glacier nemzeti parkba tájat meg mindent. Gyönyörű lehet, de azok után amit ma beszélgettem az itteniekkel, hát szerintem majd megnézem a felvételeket. Évente több embert megölnek a medvék, a pumák, a grizzlik. Állítólag most a legrosszabb a helyzet, nemrég ébredtek fel a téli álomból, éhesek és még bocsaik is vannak. És bizony az ember errefelé a tápláléklánc része. Huuu. De ők egész jól együttélnek vele, mondjuk mondták, hogy az utat soha nem elhagyni és ők nem campingeznének itt. Megértem, én se tenném. Amíg ebédeltünk, szemben horgászlecke volt horgászoknak, hogy kell lazacot fogni. Még nem láttam ilyet, hogy ezt tanítanák igazi tanfolyamon. Mármint, hogy hogy kell horgászni. Én úgy tudtam, azt mindenki az apjától tanulja meg. Hm. ezek szerint nem.